
Szívvel böjtöljünk! – A međjugorjei öt „parittyakő” egyike a böjt
Szívvel böjtöljünk! – A međjugorjei öt „parittyakő” egyike a böjt
A Szűzanya az ima különböző formáira, az öt kőre: a böjtre, az imára, a szentségimádásra, a gyónásra és a szentmise szívvel való ünneplésére tanít bennünket. Az öt „parittyakővel” – köztük a böjttel legyőzhetjük a gonoszt, mint ahogyan Dávid legyőzte Góliátot. Međugorje Mária iskolája. A Szűzanya azt hangsúlyozza az üzeneteiben, hogy mindent szívvel tegyünk.
Hamvazószerdával megkezdődött a húsvéti előkészületi idő, a nagyböjt. Ebben az időszakban igyekszünk megtartani a szigorú böjti napokat, péntekenként a húsmentes étkezést, de van, aki rossz szokásait tartja távol magától, vagy másféle böjtöt gyakorol. A böjt bármilyen formáját is építjük be az életünkbe, vele az egyik legjobb fegyvert viseljük a gonosszal szemben. A Szűzanya a heti kétszeri: szerdán és pénteken kenyéren és vízen való böjtre buzdít.
A böjt különösen is fontos szerepet tölt be Međugorjéban, ahol Slavko Barbaric OFM (1946-2000) plébános indította el a böjtös szemináriumokat egy évvel a jelenések kezdete után.
Slavko atyának A böjt című füzetében olvashatjuk, hogy a Szűzanya azért választotta Međjugorjét a jelenések helyszíneként, mert ott nagy hitet talált. Međjugorje nevének jelentése: hegyek között. Lakói igen nehéz körülmények között éltek, szinte a mindennapi betevőért küzdöttek kemény, mezőgazdasági munkát végezve. Nehéz, küzdelmes életük gyümölcse volt a gondviselő Istenbe vetett hitük, amelyet a szigorú böjtölésük erősített meg.
A böjtölésben a hangsúly nem a lemondáson van, hanem a választáson.
Fra Marinko Sakota OFM, böjtös lelkigyakorlatvezető atya Međjogorjéban azt hangsúlyozza, hogy a böjtben az ember a kenyeret és a vizet választja – a Szűzanya kérésére –, azt a két alaptáplálékot, amellyel túlélhetünk egy időszakot. A kenyér a szeretet jele is, hiszen Jézus Krisztus a kenyeret és a bort változtatta át Eucharisztiává, az ő testévé és vérévé.
Szívvel böjtöljünk!
Mi az én táplálékom, mire támaszkodom az életemben? Jézus azt szeretné, ha belőle táplálkoznék, a részemmé válna. Ő a lényünk mélyére, a szívünkbe akar költözni. A böjt megerősíti lelkünket, hitünket. Ha jól lakunk, akkor biztonságban érezzük magunkat, viszont, ha böjtölünk, akkor tudatosan lépünk a bizonytalanságba. Mi jelenti az én biztonságomat?
Nem elég csak szimplán böjtölni, megvonni magunktól az ételt, azt szívvel kell tenni. A böjt meghívás egy belső utazásra. Ha nincs benne a szív, az nem tetszik Istennek.
Ez azt jelenti, hogy az értelmünk leszáll a szívre, amelyet megnyitunk a Szentlélek számára.
A böjt megtanít arra, hogy meglássuk azt, amink van
A böjt testi dimenzióját tekintve elmondhatjuk, hogy az elfogyasztott ételek 2/3-a az orvosoké, 1/3-a pedig a testté. A táplálék legyen a gyógyszer, ne pedig fordítva. A testnek is szüksége van a tisztulásra, ebben segít a böjt. Tudni kell azt mondani, hogy elég. Ez segít bennünket abban is, hogy meglássuk a határokat az öltözködésben, a tárgyak gyűjtögetésében. Hamar a dolgok rabjaivá válunk, fölösleget termelünk, sok dologra nincs szükségünk. A böjt megtanít arra, hogy meglássuk azt, amink van; megmutatja, hol vagyunk megkötözve; minek vagyunk a rabjai; és megmutatja a fölösleget az életünkben.
Jézus böjtje
Aldo Cavalli érsek, a Szentszék küldötte, a medjugorjei plébánia különleges apostoli vizitátora egyik böjtös lelkigyakorlat előadójaként a következőket emelte ki: Jézus Keresztelő Jánostól emberként veszi fel a keresztséget. Az evangélium azt mondja, telve van Szentlélekkel, a Lélek kivezeti őt a pusztába, és ott 40 nap és 40 éjjel böjtöl (ld. Lk 4,1). Ezáltal értjük meg a böjt értelmét és mélységét.
Jézus böjtöl és utána emberként az Atya előtt egy hihetetlen döntést hoz. Az imádság és a böjt által emberként tudta kimondani Istennek az Ő igenjét, a sátánnak pedig a nemet.
Mind a négy kísértés – a három a pusztában és az utolsó a kereszten – annak a megakadályozására szolgált, hogy Ő beteljesítse az evilági küldetését. Ádám, aki nem volt készen, Istennek nemet, a sátánnak pedig igent mondott.
A középszerű élet a legrosszabb
Legyetek nagyon figyelmesek, mert a kísértés nem von el teljesen benneteket a küldetésetektől! Az ördög legveszélyesebb kísértése, hogy élettelenül, örömtelenül éljünk és a küldetésünket kreativitás, aktivitás nélkül éljük. A középszerűség a legveszélyesebb dolog: „Bárcsak hideg volnál, vagy forró! Így mivel langyos vagy, és sem forró, sem pedig hideg: kiköplek a számból” (ld. Jel 3,14-16) – olvassuk a Jelenések könyvében.
A böjt és az ima tehát arra szolgál, hogy egy Istennek kedves döntést hozzunk.
A közösség a böjtölés és imádkozás után rátette a kezét Pálra és Barnabásra, és elküldték őket missziós útjukra. Pál és Barnabás elindultak, hogy hirdessék az evangéliumot Antiókhiában. Miután megkapták ezt a küldetést, attól kezdve megszakítás nélkül hirdették az evangéliumot. (ld. ApCsel 13,1-3),
Amikor a Szentatya találkozik a zarándokokkal, mindig azt kéri tőlük, hogy imádkozzanak érte, mert neki van egy küldetése az Úrtól és azt be kell teljesítenie. Így vagyunk mi is, nekünk is imádkoznunk kell egymásért, hogy azt a küldetést, amit az Úrtól kaptunk be tudjuk teljesíteni.
Kovács Ágnes
EWTN katolikus Televízió